KOKI
2025. november 10-én tíz tizenkettedikes biológia fakultációs diákkal (Nyerges Fanni, Regőczi Nóra, Zentai Júlia 12.a; Borbély László, Kazsik Rozália, Komlósi Aida, Pálffy-Kovács Panna 12.b; Hegedűs Liliána, Vértesaljai Kincső, Vőfély Viola 12.c) a Központi Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) meghívására az általuk szervezett előadásokon és laboratóriumi bemutatókon vehettünk részt a Magyar Tudomány Ünnepe keretében a Szigony utcai modern épületben.
A bevezetőt Dr Acsády László tartotta, akinek lebilincselő előadását az előző tanévben meghallgathatták az érdeklődők iskolánk tánctermében.
A délelőtti programok témája az agykutatás jelenlegi területei köré épült. A következőkben a résztvevő diákok összefoglalói olvashatók:
Dr Kuti Dániel: A bél mikrobiom és a központi idegrendszer
A mikrobiom kommunikál az aggyal, ezt befolyásolhatja genetika is.
Elhízás és mikrobiom kapcsolata: patkány kísérlet bizonyítja, hogy a mikrobiom transzplantációjával megszüntethető az elhízás.
Betegségek: akár tartós idegrendszeri károsodás, memóriavesztés.
Fejlesztésben van a széklet transzplantáció is, mint kezelési mód.
Fontos a mikrobiom és az idegrendszer összehangja az egészséghez.
(Vértesaljai Kincső, 12.c)
Dr Veres Judit: Miért sírsz a filmeken?
Az érzelmek agyi reakciók, de még nem lehet egyetlen molekulával jellemezni őket.
Alapvető érzelmek elmélete/ Érzelmek kognitív elmélete: az utóbbi azt állítja, hogy az érzelmek nem születnek velünk, egyéntől eltérőek, míg az előbbi szerint velünk születettek és az érzelmi központ egy ősi evolúciós terület az agyban.
Limbikus rendszerben találhatóak az érzelmi központok, pl. amigdala, insula.
Ezekből következtetve az agy traumás sérülésével változhat a személyiség és az érzelmek felfogása/értelmezése is.
(Vértesaljai Kincső, 12.c)
| Dr Maglóczky Zsófia: Az agy szerepe a problémamegoldásbanAz intelligencia és az idegsejtek közti kapcsolat szemléltetésére több példát is hozott az állatvilágból, ezek nagyon érdekesek voltak. Ezek az élőlények, például a nyálkagomba, idegrendszer hiányában is képesek voltak különböző feladatokat megoldani. Az utazógombának egy drótból készült hálózatban kellett megtalálnia két pont között a legrövidebb utat. Ezt próbálgatással hajtotta végre, a helytelen utakról visszahúzva magát. Ennek okát egyelőre még nem tisztázták. Másik érdekes példa a hangyák bolyépítése volt, ami mondhatni kísértetiesen hasonlít a mi nagyvárosainkra, annak ellenére, hogy mekkora különbség van a fejlettségünkben. Ugyanekkor a fejlettebb emlősökhöz képest még kisebb a különbség, hiszen például az orkák nem csak képesek gyász megtapasztalására, hanem bosszúra is – erre volt híres példa Tilikum, az orka. Összességében nagyon érdekes előadás volt, sokszínű valós példával.
(Zentai Júlia, 12.a) Kertész Borbála: Mire jó a kétfoton mikroszkópia? A kétfoton mikroszkópia lehetővé teszi az élő, mély szövetekről károsodás mentesen a képalkotást. A szövetet gyorsan egymás után kettő darab fotonnal bombázzák, így az megvilágítódik, és láthatóvá válik. Ez az eljárás számos áttörést hozott a biológiában és az orvostudományban is. A neurobiológiai kutatásokban lehetővé tette élő állatok agyában az idegsejtek aktivitásának és hálózatainak valós idejű nyomon követését. A jövőben segítség lehet a látáskárosodás visszaállításában is. Felhasználják az optogenetikai manipuláció során is, aminek segítségével tulajdonképpen idegsejteket tudnak ki-be kapcsolni. (Nyerges Fanni 12.a, Kazsik Rozália 12.b) Dr Hrabovszky Erik: Androgén és ösztrogén hormonok szerepe nemi- és idegrendszeri működések szabályozásában A nemi jellegek kialakulásának hormonális hátterével ismerkedhettünk meg. Az androgének és ösztrogének feladata a belső nemi jellegek kialakítása, termelődésük pedig a hipotalamusz GnRH-jának hatására indul, amely az agyalapi mirigyet LH és FSH kibocsátására serkenti. Ezek a hormonok a nemi mirigyeket (herét, petefészket) ösztönzik tesztoszteron, ösztrogén és progeszteron termelésére. Interszex állapot akkor jön létre, amikor a testi nemi jellegek nem sorolhatók egyértelműen tipikus férfi vagy női kategóriába. Ennek példái a Klinefelter-szindróma (XXY) és a Turner-szindróma (X0). A nemi hormonok az idegsejtekre is hatnak, a „férfi” és „női” agy különbségeinek kutatása jelenleg is a kutatóközpontban folyik. (Regőczi Nóra 12.a, Borbély László 12.b) |