A csillagászati szakkör márc. 29-én, csütörtökön "kitelepülést" tervezett, hogy távcsővel bemutassa az érdeklődőknek az égbolt látnivalóit. Mivel ezt a tervet az időjárás meghiúsította, április 2-ára tettük át a bemutatást. Reméljük, ezúttal már derült lesz az ég...

Mit láthatunk majd az égen?

Derült idő esetén, városi fényektől távol, egyszerre mintegy 2000 csillag látható az égen éjszaka. Sajnos, városban vagyunk, s a közvilágítás szóródó fényei miatt csak a legfényesebb égitesteket látjuk. A csillagokat őseink gondolatban csillagképekbe sorolták, ezek latin nevét ma is használjuk a tudományban. A csillagtérkép ezeket a neveket tünteti föl. Pl. déli irányban a Kis Kutya (Canis Minor), a Nagy Kutya (Canis Maior), az Orion stb. csillagképek láthatók.

A Hold mintegy harmad akkora, mint a Föld, s 60 földsugárnyi távolságban (azaz kb. 340 ezer km-re) kering a Föld körül. Nagyjából 1 hónap alatt kerüli meg a Földet. Fázisokat mutat aszerint, hogy felénk forduló oldalából éppen mennyit világít meg a Nap. Jelenleg a Bika (Taurus) csillagképben van, növekvő fázisban; holnap, márc. 30-án láthatunk pontosan félholdat: első negyed lesz.
A Vénusz sokkal közelebb van a Naphoz, mint a Föld. Tőlünk most 104 millió km-re van a Kos csillagkép irányában, nyugaton; feltűnő fényességét a légkörében úszó zárt felhőzet nagy fényvisszaverő képessége okozza. A bolygó felszínén mintegy 450ºC a hőmérséklet, a légnyomás a földinek mindegy 90-szerese. A légkör széndioxid gázból van, a felhőket kénsav és sósav cseppjei alkotják.
A Jupiter a Naptól jóval távolabb van, mint a Föld; tőlünk jelenleg 866 millió km távolságban a Kos csillagképben látható nyugati irányban. Átmérője több mint 11-szer akkora, mint Földünké: kb. 143 200 km. A távcső megmutatja érdekes és jellegzetes felszíni alakzatait: vastag légkörében (amelynek anyaga a földi légkörtől eltérően hidrogén és hélium, benne ammóniával és metánnal stb.) a bolygó egyenlítőjével párhuzamosan sötét felhősávok úsznak. A légkör látható felszínén kb. -120ºC a hőmérséklet. A bolygó korongja mellett, jó látási viszonyok esetén, megfigyelhető a Galilei által felfedezett 4 jupiterhold (Io, Europa, Ganymede, Callisto).
A Mars jelenleg keleti irányban, az Oroszlán (Leo) csillagképben van, tőlünk mért távolsága most kb. 110 millió km. Feltűnően vöröses, színét a bolygó vasoxid-tartalmú talaja adja. A Mars kis mérete miatt távcsőben sem túl látványos.

Mivel nézünk körül?
Az égboltot természetesen szabad szemmel is megfigyelhetjük. Távcsővel azon¬ban sok olyasmit is megláthatunk, ami szemünk számára másképp rejtve maradna. A Veres Péter Gimnázium csillagászati szakkörének egyik Kepler-távcsöve 80/800-as (80 mm átmérőjű, 800 mm fókuszú), a másik 120/1000-es (12 cm átmé¬rőjű 1 m fókusztávolságú) műszer, ún. refraktor (azaz lencsés távcső). Állványára helyezett tengelykeresztjükben óragép működik, így a távcső követni tudja az égitesteket, melyek óragép nélkül a föld forgása miatt hamar „kimennének” a látó-mező¬ből. Távcsöveink nagyítása 32-szeres, 50-szeres vagy 80-szoros aszerint, milyen szemlencsét (okulárt) használunk.

A bemutatást a Veres Péter Gimnázium csillagászati szakköre, illetve az
Albireo Amatőrcsillagász Klub békásmegyeri csoportja tartja.

Az égbolt térképe 2012. április 02-án 18:30 órakor

 
A térképen láthatók a csillagképek, a Hold a Bika [Taurus] csillagképben, a Jupiter a Kos [Aries] csillagképben, a Vénusz a Kosban, a Mars az Oroszlánban [Leo]. A kép felső harmadában összefutó koordináta-vonalak mutatják a zenitpontot (az épp a fejünk felett lévő pontot), a kép alsó szélének közepe a látóhatár délpontja.