A csillagászati szakkör munkája
a 2009/2010-es tanévben
Szakkörünk működésének 20. évében foglalkozásainkon összesen mintegy 50 tanuló vett részt, közülük állandó résztvevőnek mondható kb. 15 fő. Munkánkat elsősorban a 9. c. lelkesedésére és szorgalmára tudtuk alapozni. Sajnos nincs olyan időpont, amely minden érdeklődőnek megfelelő lenne, ezért sokan csak alkalom-szerűen tudtak eljárni, vagy a foglalkozás feléig maradhattak, ill. akkor tudtak bejönni. A foglalkozásokon általában a szakkör valamelyik tagja beszélt egy általa kiválasztott témáról. Ha lehet, prezentációt is készí-tettek, és előadásukat ennek kivetítésével szemléltették. Az előadások címei és előadói a következők voltak:
Tematikánk. – Távcsövünkről Cs. Gy. G.
A csillagászat alapvető fogalmai I. Cs. Gy. G.
A csillagászat alapvető fogalmai II. Cs. Gy. G
Csillagképek, csillagtérképek Antal Ádám
A görög csillagászat I. Erdősi Eszter
A görög csillagászat II. Mohácsi Lili (nem tartotta meg!)
A „kopernikuszi fordulat” Erdősi Eszter
Tycho Brahe és Kepler Tóth Tünde
Galileo Galilei Unicsovics Márkó
Newton és Herschel Herbály Dorottya
Az égimechanika alapjai Sári Zsófia
A színképelemzés a csillagászatban Dömény Balázs
A „kettős bolygó” (a Föld+Hold) Kapin Krisztina
A fogyatkozások Balogh Dávid, Oláh Tamás
A Föld-típusú bolygók és észlelésük Horváth Gyöngyi, Kremmer Sári
Az óriásbolygók és észlelésük Mohácsi L., Bihari E. (nem tartották meg!)
Naprendszerünk apróbb égitestjei Plósz Jennifer
A Nap és észlelése Balogh Dávid, Oláh Tamás
Űrcsillagászat, űrtávcsövek Unicsovics Márkó
A csillagok fizikája Dankovics Adrienn
Különleges csillagok Dankovics Adrienn
Exobolygók Horváth Gyöngyi
Galaktikus csillaghalmazok Kapin Krisztina
A csillagközi anyag („ködök”) Plósz Jennifer
Extragalaxisok Kapin Krisztina
A quasarok Kovács Botond
A relativitáselméletről Balogh Dávid, Oláh Tamás
Az általános relativitáselméletről Szabó Kristóf, Páncsics Mirkó
Fekete (és fehér) lyukak Elek Livia
A sötét anyag és a sötét energia Balogh Dávid, Oláh Tamás
Véges vagy végtelen? Budai Dániel (nem tartotta meg!)
Évezredek blöffje: az asztrológia Kremmer Sári
Majd minden szakköri foglalkozás végén egy-egy új csillagászati felfedezésről esett szó; ezeket az újdon-ságokat Erdősi Eszter (9. b.) gyűjtötte és adta elő. Anyagait általában kitettük a hirdetőtáblánkra, hogy mások is olvashassák.
Szakkörünk szeptember 7-én meglátogatta a Mai Manó házban az „Űrlenyomat” című csillagászati fotográfia-kiállítást; ugyanekkor kiállítást láttunk Gothard Jenőről is.
Gothard Jenő (1857 - 1909) gépészmérnök, fotóművész, csillagász. Ő tervezte az ikervári vízierőmű- vet, melynek építésében, majd vezetésében is tevékeny részt vett, s mely ma is működik. Herényi birtokán (Szombathely mellett) – Konkoly Thege Miklóssal, a modern magyar csillagászati kutatások úttörőjével való ismeretsége hatására – csillagvizsgálót létesített. Több világhírű eredménye közül legismertebb az ún. Lyra gyűrűs ködközponti csillagának fölfedezése volt. Ezt részben fotóművészi szenvedélyének köszönhette. E csillag felszíne ugyanis oly forró, hogy sugárzásának nagy része az ultraibolya tartományba esik; szemünk ezért még távcsőben sem látja meg. Erős ultraibolya fénye azonban nyomot hagy a fotólemezen, s Gothard ezt rögzítette műszerével – elsőként a világon. A meteoroktanulmányozása során Konkoly-val összefogva szimultán észleléseket végeztek Herény és Ógyalla (Konkoly obszervatóriuma) részvételével. Ha ugyanis egy meteort legalább két helyen ponto- san észlelnek, az adatokból kiszámolható a kis égitest pályája. A megfigyeléshez azonban távközlési kapcsolatra volt szükség, Gothard ezért telefonvonalat épített ki a két obszervatórium között. Az égitestek színképénekvizsgálatában is fontos sikereket ért el, de ezek ismertetése itt túl messzire vezetne. Műszerei, laboratóriuma múzeumi kiállításon láthatók a ma már Szombathelyhez tartozó Herényben, az itt működő ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium mellett. Mi magyarok a Csilla-gászat Nemzetközi Évében (2009) Gothard Jenő halálának centenáriumáról is megemlékeztünk.
A tanév folyamán több alkalommal terveztünk „kitelepülést” a Művelődési Ház elé, de az időjárás ezt csak két alkalommal tette lehetővé: 2009. november 26-án és 2010. április 22-én. E napokon estefelé iskolánk távcsövével csillagászati bemutatást tartottunk. A rendezvényeken a szakköri tagok egy része segített a műszer kicipelésében és felállításában, a bemutatásban, a közönség odacsalogatásában és tájékoztatá-sában. Általában 40-70 érdeklődőre számíthatunk alkalmanként, s bemutatásunk mindig nagy tetszést arat. Fontos szerepe van ebben annak is, hogy iskolánk távcsöve kicsi ugyan, de Zeiss gyártmányú optikájának minősége kiváló. Némi gondot csak az okoz, hogy a késői sötétedés miatt tavasszal már nehéz a járókelőket a távcsőhöz invitálni, nagyon magasan álló égitestek esetén pedig kényelmetlen a műszerbe tekinteni, nem lévén hozzá zenitprizmánk. Az érdeklődők körében a legnagyobb sikere a Holdnak és a Szaturnusznak szokott lenni. Az utóbbi mellett még legnagyobb holdját, a Titánt is megpillanthattuk. Láttuk a Vénuszt is, de alacsonyan állt, és elég távol is volt éppen Földünktől, ezért távcsövünkben nem volt túl látványos a képe.
Szerettünk volna elmenni Ráktanyára, de nem tudtunk alkalmas (csillagászatilag is megfelelő) időpontot találni. Talán majd a nyáron néhány igen elszánt szakkörössel felmegyünk, vagy megvárjuk evvel a következő tanévet.
*
Immár évek óta bosszúság számunkra, hogy az óraközi szünetekben a tanulók mindent megrongálnak, amit az iskolánk aulájában lévő hirdetőtáblánkra felteszünk: a gombostűket kiszedik, eltörik, összeszurkálják a képeket és hirdetményeket, leszedik vagy összefirkálják a lapokat. A megrongált anyagokat gyakran cserél- nünk kell, s nem értjük, miért szerez örömöt egyeseknek a munkánk tönkretétele.
*
A szakkör vezetője a tanév folyamán alkalmi felkérésre is több előadást tartott az iskolán kívül. Február 27-én a Polaris csillagvizsgálóban rendezték a csillagászat-történészek találkozóját; ezen Szentiványi Mártonról, kedvenc régi magyar tudósáról beszélt. Ugyanitt április 9-én este a Galileiről szóló sorozatban tartott előadást „Csillagok hírnöke” címmel Galilei Sidereus nuncius című könyvecskéjéről, amely a tavalyi csillagászati évkönyvben jelent meg a szakkörvezető fordításában. (Nagy örömünkre ezt az előadást jelenlétével tisztelte meg két szakkörösünk is.) Május 5-én este pedig Piliscsabán a Pázmány P. Katolikus Egyetem Jose-phinum kollégiumában adott elő „Évezredek blöffje, az asztrológia” címmel.
Csaba György Gábor
szakkörvezető