A csillagászati szakkör munkája a 2009/2010-es tanévben

A csillagászati szakkör munkája

a 2009/2010-es tanévben

 

 

     Szakkörünk működésének 20. évében foglalkozásainkon összesen mintegy 50 tanuló vett részt, közülük állandó résztvevőnek mondható kb. 15 fő. Munkánkat elsősorban a 9. c. lelkesedésére és szorgalmára tudtuk alapozni. Sajnos nincs olyan időpont, amely minden ér­deklődőnek megfelelő lenne, ezért sokan csak alkalom-szerűen tudtak eljárni, vagy a foglalko­zás feléig maradhattak, ill. akkor tudtak bejönni. A foglalkozásokon általában a szakkör vala­melyik tagja beszélt egy általa kiválasztott témáról. Ha lehet, prezentációt is készí-tettek, és előadásukat ennek kivetítésével szemléltették. Az előadások címei és előadói a következők voltak:

Tematikánk. – Távcsövünkről               Cs. Gy. G.

A csillagászat alapvető fogalmai I.       Cs. Gy. G.

A csillagászat alapvető fogalmai II.      Cs. Gy. G

Csillagképek, csillagtérképek                Antal Ádám

A görög csillagászat I.                          Erdősi Eszter

A görög csillagászat II.                         Mohácsi Lili (nem tartotta meg!)

A „kopernikuszi fordulat”                      Erdősi Eszter

Tycho Brahe és Kepler                         Tóth Tünde

Galileo Galilei                                        Unicsovics Márkó

Newton és Herschel                             Herbály Dorottya

Az égimechanika alapjai                       Sári Zsófia

A színképelemzés a csillagászatban    Dömény Balázs

A „kettős bolygó” (a Föld+Hold)          Kapin Krisztina

A fogyatkozások                                  Balogh Dávid, Oláh Tamás

A Föld-típusú bolygók és észlelésük    Horváth Gyöngyi, Kremmer Sári

Az óriásbolygók és észlelésük             Mohácsi L., Bihari E. (nem tartották meg!)

Naprendszerünk apróbb égitestjei       Plósz Jennifer

A Nap és észlelése                               Balogh Dávid, Oláh Tamás

Űrcsillagászat, űrtávcsövek                  Unicsovics Márkó

A csillagok fizikája                                 Dankovics Adrienn

Különleges csillagok                              Dankovics Adrienn

Exobolygók                                           Horváth Gyöngyi

Galaktikus csillaghalmazok                   Kapin Krisztina

A csillagközi anyag („ködök”)               Plósz Jennifer

Extragalaxisok                                      Kapin Krisztina

A quasarok                                           Kovács Botond

A relativitáselméletről                           Balogh Dávid, Oláh Tamás

Az általános relativitáselméletről         Szabó Kristóf, Páncsics Mirkó

Fekete (és fehér) lyukak                       Elek Livia

A sötét anyag és a sötét energia         Balogh Dávid, Oláh Tamás

Véges vagy végtelen?                          Budai Dániel (nem tartotta meg!)

Évezredek blöffje: az asztrológia         Kremmer Sári

     Majd minden szakköri foglalkozás végén egy-egy új csillagászati felfedezésről esett szó; ezeket az újdon-ságokat Erdősi Eszter (9. b.) gyűjtötte és adta elő. Anyagait általában ki­tettük a hirdetőtáblánkra, hogy mások is olvashassák.

Szakkörünk szeptember 7-én meglátogatta a Mai Manó házban az „Űrlenyomat” című csillagászati fotográfia-kiállítást; ugyanekkor kiállítást láttunk Gothard Jenőről is.

  Gothard Jenő (1857 - 1909) gépészmérnök, fotóművész, csillagász. Ő tervezte az ikervári vízierőmű- vet, melynek építésében, majd vezetésében is tevékeny részt vett, s mely ma is működik. Herényi birtokán (Szombathely mellett) – Konkoly Thege Miklóssal, a modern magyar csillagászati kutatások úttörőjével való ismeretsége hatására – csillagvizsgálót létesített. Több világhírű eredménye közül legismertebb az ún. Lyra gyűrűs ködközponti csillagának fölfedezése volt. Ezt részben fotómű­vészi szenvedélyének köszönhette. E csillag felszíne ugyanis oly forró, hogy sugár­zásának nagy része az ultraibolya tartományba esik; szemünk ezért még távcsőben sem látja meg. Erős ultraibolya fénye azonban nyomot hagy a fotólemezen, s Gothard ezt rögzítette műszerével – elsőként a világon. A meteoroktanulmányo­zása során Konkoly-val összefogva szimultán észleléseket végeztek Herény és Ógyalla (Konkoly obszervatóriuma) részvételével. Ha ugyanis egy meteort leg­alább két helyen ponto-  san észlelnek, az adatokból kiszámolható a kis égitest pá­lyája. A megfigyeléshez azonban távközlési kapcsolatra volt szükség, Gothard ezért telefonvonalat épített ki a két obszervatórium között. Az égitestek színképénekvizs­gálatában is fontos sikereket ért el, de ezek ismertetése itt túl messzire vezetne. Mű­szerei, laboratóriuma múzeumi kiállításon láthatók a ma már Szombathelyhez tar­tozó Herényben, az itt működő ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium mel­lett. Mi magyarok a Csilla-gászat Nemzetközi Évében (2009) Gothard Jenő halálá­nak centenáriumáról is megemlékeztünk.

     A tanév folyamán több alkalommal terveztünk „kitelepülést” a Művelődési Ház elé, de az időjárás ezt csak két alkalommal tette lehetővé: 2009. november 26-án és 2010. április 22-én. E napokon estefelé iskolánk távcsövével csillagászati bemutatást tartottunk. A rendezvé­nyeken a szakköri tagok egy része segített a műszer kicipelésében és felállításában, a bemu­tatásban, a közönség odacsalogatásában és tájékoztatá-sában. Általában 40-70 érdeklődőre számíthatunk alkalmanként, s bemutatásunk mindig nagy tetszést arat. Fontos szerepe van eb­ben annak is, hogy iskolánk távcsöve kicsi ugyan, de Zeiss gyártmányú optikájának minősége kiváló. Némi gondot csak az okoz, hogy a késői sötétedés miatt tavasszal már nehéz a járó­kelőket a távcsőhöz invitálni, nagyon magasan álló égitestek esetén pedig kényelmetlen a mű­szerbe tekinteni, nem lévén hozzá zenitprizmánk. Az érdeklődők körében a legnagyobb sikere a Holdnak és a Szaturnusznak szokott lenni. Az utóbbi mellett még legnagyobb holdját, a Ti­tánt is megpillanthattuk. Láttuk a Vénuszt is, de alacsonyan állt, és elég távol is volt éppen Földünktől, ezért távcsövünkben nem volt túl látványos a képe.

     Szerettünk volna elmenni Ráktanyára, de nem tudtunk alkalmas (csillagászatilag is megfelelő) időpontot találni. Talán majd a nyáron néhány igen elszánt szakkörössel felme­gyünk, vagy megvárjuk evvel a következő tanévet.

*

Immár évek óta bosszúság számunkra, hogy az óraközi szünetekben a tanulók mindent megrongálnak, amit az iskolánk aulájában lévő hirdetőtáblánkra felteszünk: a gombostűket ki­szedik, eltörik, összeszurkálják a képeket és hirdetményeket, leszedik vagy összefirkálják a lapokat. A megrongált anyagokat gyakran cserél- nünk kell, s nem értjük, miért szerez örömöt egyeseknek a munkánk tönkretétele.

*

     A szakkör vezetője a tanév folyamán alkalmi felkérésre is több előadást tartott az is­kolán kívül. Február 27-én a Polaris csillagvizsgálóban rendezték a csillagászat-történészek találkozóját; ezen Szentiványi Mártonról, kedvenc régi magyar tudósáról beszélt. Ugyanitt áp­rilis 9-én este a Galileiről szóló sorozatban tartott előadást „Csillagok hírnöke” címmel Galilei Sidereus nuncius című könyvecskéjéről, amely a tavalyi csillagászati évkönyvben jelent meg a szakkörvezető fordításában. (Nagy örömünkre ezt az előadást jelenlétével tisztelte meg két szakkörösünk is.) Május 5-én este pedig Piliscsabán a Pázmány P. Katolikus Egyetem Jose-phinum kollégiumában adott elő „Évezredek blöffje, az asztrológia” címmel.

 

 

 

 

                                                                                              Csaba György Gábor

                                                                                                     szakkörvezető